A mellnagyobbítás mind a mai napig csak a plasztikai sebészeti módszerekkel lehetséges.  A mellnagyobbítás során műtéti úton implantátumot helyezünk be a mell szövetei alá, így végeredményben az eredeti méreténél nagyobb, de természetes tapintatú, alakú és viselkedésű melleket kapunk. A műtétet (implantáció) közel 50-év óta végzik, és napjainkig igen jelentős tapasztalattal rendelkezünk, a mellprotézist viselő hölgyek száma több millióra tehető, az utóbbi  években a  beültetésre kerülő mellimplantátumok száma jócskán meghaladja a milliós nagyságrendet.

mellnagyobbitas1.jpg       mellnagyobbitas2.jpg

mellnagyobbitas3.jpg       mellnagyobbitas4.jpg

Okozhat e bármilyen betegséget, vagy későbbi egészségkárosodást a mellimplantátum?

A 90-es években a médiák sokat foglalkoztak az Egyesült Államokban, 1992-ben kirobbant szilikon hisztériával.  Noha a szilikon implantátumot ért vádak soha nem voltak bizonyíthatóak, az amerikai élelmiszereket és gyógyszereket felügyelő hatóság az FDA, megszigorította a beültethetőség feltételeit. Ezek következményeként, 12 éven keresztül az amerikai plasztikai sebész kollegák elsősorban sóoldattal töltött implantátumot használtak. Az úgynevezett szilikon moratórium  Egyesült Államokbeli feloldásának első lépéseként 2005 áprilisától az FDA újra engedélyezte szilikon géllel töltött implantátum felhasználását esztétikai és rekonstrukciós célokra.  A legtöbb európai ország plasztikai sebész társasága az amerikai véleményt már kezdetben sem fogadta el, mert orvosilag nem tartotta megalapozottnak, így a műtétek korlátozás nélkül folytatódtak /Magyarországon is/. Az elmúlt évtizedben többszázezer páciensre kiterjedő utóvizsgálatok történtek. Ezek statisztikai elemzése bizonyította, hogy a mellnagyobbítás során használatos mellimplantátumokkal akár szilikon géllel akár sóoldattal töltöttek, nem hozható összefüggésbe semmiféle betegség vagy egészségkárosodás. Nem mutatható ki, hogy a mellimplantátum rákot okoz, vagy növeli annak kockázatát, továbbá az sem, hogy az anyag gyengíti az immunrendszert, vagy növeli valamilyen autóimmun betegség kialakulásának lehetőségét. Nem lehetett kimutatni, hogy szilikon vegyület kerülhet be az anyatejbe, vagy  magzatkárosító hatást fejthet ki. Soha egyetlen esetben sem sikerült igazolni valamely a szervezet egészét érintő betegség hátterében, annak okozójaként a mellnagyobbítás során előzetesen beültetett mellprotézist.  Ezeket a következtetéseket egy e célra létrehozott Európai uniós, plasztikai sebészekből és egyéb orvosokból álló bizottság -EQUAM- vonja le, és kétévente kiadott un." consensus declaratum"-ában pontokba foglalva, hivatalos orvosi állásfoglalásként rögzíti.

Természetesen, mint minden műtétnek, a mellnagyobbításnak is lehetnek szövődményei, de ezek, amellett hogy ritkák, helyi jellegűek, az egészséget nem veszélyeztetik, és általában újabb műtéttel korrigálhatók.

Mennyi időre szól a műtét, és befolyásolja e, a későbbi életvitelt?  

 A ma gyártott szilikon implantátumoknak határozott lejárati idejük nincs, így a beültetés után amennyiben egyéb probléma nem adódik, évtizedeken keresztül helyükön maradhatnak. Amennyiben később valamilyen okból cseréjük szükségesé válik ez egy egyszerű műtéttel megoldható. Ez a műtét gyakorlatilag a mellnagyobbítás eredeti műtétjével megegyező feltételekkel történik. A későbbi terhesség nem okoz problémát, ritka kivételtől eltekintve a szoptatás is lehetséges. Elképzelhető azonban, hogy több szülés után a mellek megnyúlnak, ami egyébként mellimplantátum nélkül is bekövetkezne, de egy újabb műtéttel ez az állapot is korrigálható. Néhány hónappal a mellnagyobbító műtét után minden fizikai aktivitás, akár versenysport is végezhető, lehet repülővel utazni, búvárkodni, egyszóval semmilyen korlátozás a későbbi életvitelben nincs.

Zavarja e, a mellimplantátum valamilyen betegség vagy a mellrák kimutathatóságát?

A mellrák korai diagnózisában fontos tapintásos vizsgálatot. Tekintettel arra, hogy a mellimplantátum minden esetben a mellmirigy mögött helyezkedik el, ezt a vizsgálatot nem nehezíti meg. A hagyományos mammográfiát (ez az emlő speciális Röntgenvizsgálatát jelenti) a mellnagyobbítás bizonyos esetei után nehéz értékelni, de az újabban elterjedő korszerű Röntgenberendezésekkel ilyen esetekben is értékelhető a vizsgálat. Más korszerű képalkotó eljárásokkal, /CT, MRI, ultrahang /, melyek pontossága gyakran meghaladhatja a mammográfia felbontását ez korábban sem okozott problémát.

Mi indokolja a mellnagyobbítás elvégzését, és hány évesen kerülhet rá sor?

Tekintettel arra, hogy az emlők végleges alakja, mérete csak a pubertáskor lezáródása után fejlődik ki, a műtétet nem indokolt 18-éves kor előtt elvégezni. A műtétre kerülő hölgyek egy jelentős része, ezen korhatár után néhány éven belül jelentkezik, miután nyilvánvalóvá válik hogy az átlagosnál  kisebb, fejletlenebb mellmirigy további növekedésére ilyenkor már nincs remény. /A mellmirigy teljes hiánya irodalmi ritkaság. / Hasonlóan fiatal korban kerülnek műtétre azok a hölgyek, akiknek a két melle eltérő alakú vagy nagyságú. Ebben a körben is gyakran képezi a műtéti korrekció részét egy vagy mindkét oldali szilikon implantátum beültetése. A páciensek másik csoportját azok a 25-45 év közti hölgyek alkotják, akiknél egy vagy több szülést követően a mirigyállomány visszafejlődése, a mell meglazulása okoz lelki problémákat. Egyre nagyobb számban történnek 45 év felett is mellnagyobbító műtétek. Valójában felső korhatár nincs, saját praxisomban a legidősebb hölgy, akinél ezt a műtéttípust végeztem 82 éves volt, de jelentkezett már műtétre ennél idősebb páciens is, akinél a mellnagyobbítás egyéb betegségei miatt nem volt elvégezhető.

Hogyan történik a mellnagyobbító műtét?

Bár a mellnagyobbítás helyi érzéstelenítésben is végezhető, döntő többségben mégis altatást választunk, mivel a páciensnek kényelmesebb, ugyanakkor biztonságosabb. A műtét előtt általános egészségügyi kivizsgálás laborvizsgálatok: vér, vizelet vizsgálat, EKG szükséges, mely klinikánkon is végezhető. A mell estleges rejtett betegségeinek kiszűrésére a mellnagyobbítás előtt, 30 évesnél fiatalabb pácienseknél mellultrahang, 35 év felettieknél mammográfiás vizsgálat is indokolt. Ultrahang vagy mammográfia esetén fél évnél nem régebbi kórházi leletet elfogadunk, illetve radiológiai magánrendeléseket javaslunk ahol a vizsgálatokat rövid idő , néhány napon belül elvégzik.

mellnagyobbitas5.jpgA mellnagyobbítás során mellimplantátumot rövid, 3,5-4,5 cm -es metszésen keresztül lehet a szövetek mögé behelyezni. Ez történhet:

1. hónaljredőben

2. bimbóudvar szélén

3. a mell alatti. un. áthajlási redőben

4.  a köldökön keresztül endoszkóp segítségével (bár ez utóbbi megoldás bonyolult, sokszor az alak rovására megy, csak sóoldattal töltött mellimplantátummal elképzelhető, mely megjelenését tekintve kevésbé előnyös, így nagyon kevés helyen alkalmazzák. Mi nem végezzük! )

 

 

mellnagyobbitas_rajz1.jpg     mellnagyobbitas_rajz2.jpg     mellnagyobbitas_rajz3.jpg   
 Részlegesen izom alatt  Mirigy alatt  Izomhártya alatt

A mellimplantátumot a mellmirigy alá vagy még mélyebb rétegbe, a mellizom alá lehet beültetni. A mellizom alá történő beültetésnél az implantátum felső és belső részét fedi az izom, vagyis csak részlegesen helyezkedik el izom alatt.  Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is, sokszor az alkati tényezők, életmód határozzák meg a választandó módszert. Ezeken kívül ritka esetben az implantátumot az izomhártya alá is el lehet helyezni.

Hogyan telik a mellnagyobbítás utáni első két hét?

sulyzos_holgy.jpgPihenés: A műtét helyszínén ált. egy éjszakát töltenek a hölgyek, másnap délelőtt lehet hazamenni. Célszerű autóval utazni, de vezetni ilyenkor még nem szabad. Autót legkorábban 3-4-nappal a műtét után lehet vezetni. A műtét után kb. 7-10 nap otthoni pihenés szükséges, mely maximális fizikai kíméletet, ágynyugalmat jelent. Minimálisra kell csökkenteni minden fizikai aktivitást, még a karok szélesebb mozdulatait is kerülni kell. Zuhanyozás során víz a műtéti területtel legelőszőr 5-6 nappal a műtét után érintkezhet. A 7.-10. nap után könnyebb fizikai vagy szellemi munka, irodai ülőmunka stb. már végezhető. Az első két héten egy-két alkalommal kell sebellenőrzésre, kötéscserére bejönni, majd kb. a 10-12. napon történik a varratszedés.

 

Fájdalom: Tompa feszítő jellegű fájdalommal mirigy alá történő beültetés estén az első 3-4 napban, izom alatti mellnagyobbításnál az első 6-7 napban számolhatunk, mely nem kibírhatatlan és fokozatosan csökkenő erősségű. Egyszerű fájdalomcsillapítók, például  Algopyrin,  Demalgon,  Cataflam,  Donalgin  tabletta hatásosak. Az első napokban gyakran jelentkezik hőemelkedés. A 4.-5. napon jelentkező enyhe viszkető érzés a metszés területén, már a sebgyógyulás jele. Néhány hölgynek az okoz kellemetlenséget az első héten, hogy nem tud hason aludni.

Tisztálkodás: öt napig a sebet nem érheti víz. A hatodik naptól lehet zuhanyozni, /nem fürödni/ ilyenkor már az operált területen végigfolyó tiszta, akár samponos víz sem okoz gyulladást. A rövid zuhanyozás után, a sebek környékét frissen vasalt tiszta törülközővel óvatosan le kell itatni, steril gézlapot  a sebre helyezni majd  a melltartót visszavenni. Izom alatti implantátumoknál a melleket lefelé szorító rugalmas pánt is szükséges lehet.

Milyen korlátozásokkal kell számolni a mellnagyobbító műtétet követő két-három hónapban?

 A mellnagyobbítás után két héttel már visszatérhet a megszokott életvitel, folytatható a munka, külföldön élő páciensek hazautazhatnak. Néhány hónapig azonban még továbbra sem javasoljuk az intenzív sportokat, főleg a karok szélesebb mozdulatait igénylő teniszt, úszást, valamint a nagyobb rázkódással járó testmozgást, pl. torna, tánc, aerobic stb. Néhány hétig a szexuális életben is nagyobb óvatosság szükséges. Napozás, szolárium további két hétig nem javasolt, majd utána is fél évig fényvédő krém használata szükséges lehet. Fontos a melltartó viselése is még további 2-3 hónapig, de ilyenkor már csak nappal.

implantatum1.jpg implantatum2.jpg implantatum3.jpg

Cohezív szilikongéllel töltött mellimplantátum, négyfelé vágva

Szilikongéllel töltött kerek mell implantátum

Szilikongéllel töltött csepp alakú mell implantátum

Mit kell tudni a különböző mellimplantátumokról?

 Beültethető mellprotéziseket néhány nagy amerikai, ill. európai cég gyárt, többségük Magyarországon is forgalmazza termékeit. Ezek természetesen az Európai Unióban kötelező CE minősítéssel, mely többek között az egészségügyi termékek minőségét is szavatolja, kell hogy rendelkezzenek. Minden ma gyártott mellimplantátum külső fala szilikon elasztomer, de belül különböző töltőanyagot tartalmazhat. A női mell zsírszövetbe ágyazott mirigyszövetéhez leginkább hasonló tapintatot és viselkedést a szilikon géllel töltött mellimplantátumok nyújtják. A szilikon gél mikroszkopikus mértékű kiszivárgását a tok szerkezetének módosításával a korszerűbb implantátumoknál minimálisra csökkentették. A gél szerkezet is változott, elterjedtek a zselészerű un. kohezív gélek. A sóoldattal töltött protéziseket a szilikonhisztéria után használták gyakrabban az Egyesült Államokban. Hátrányuk hogy elég gyakori az oldat elszivárgása mely az emlő tapintatát zavaróan megváltoztathatja. A növényi olajokkal töltött un. Trilucent implantátumokat kivonták a forgalomból ezek nem bizonyultak megbízhatónak. Az elmúlt években sokan vitatják a hydrogél (ez vizes gél) töltésű anyagok megbízhatóságát. Jelentősen eltérhetnek egymástól a mellimplantátumok falszerkezetük tekintetében is. Kezdetben vékony, sima később vastagabb falú, ill. több rétegből álló falszerkezetű, sőt dupla üregű protéziseket is gyártottak. Az utóbbi nyolc-tíz évben elterjedő érdes felszínű anyagokkal egy gyakori szövődmény, a tokzsugorodás bekövetkezésének jelentős csökkentését sikerült elérni. Mindezek mellet vannak lencse alakú alacsony vagy magas profilú, ill. csepp alakú un. anatómiai mellimplantátumok is.

Milyen szövődményei lehetnek a mellnagyobbításnak?  

 A beültetett anyaggal kapcsolatos leggyakoribb szövődményt a tokzsugorodás. Az implantátum maximálisan szövetbarát anyag lévén nem lökődik ki, de a szervezet, mint idegen anyagot elhatárolja, vékony kötőszövetes tokot képezve köré. Ez a burok a beültetést követően két-három héttel már kialakul, de a legtöbb esetben panaszt nem okoz, nem érezhető. Az esetek egy részében azonban a tok megvastagszik, zsugorodik, s a képlékeny mellimplantátumot deformálhatja, benne gyűrődéseket okozhat, ill. helyéről elmozdíthatja. A folyamat különböző súlyossági fokozatainak megfelelően az emlő keményebb tapintatúvá válhat, deformálódhat, súlyosabb esetben feszülő kellemetlen érzés jelentkezhet. Ez a szövődmény nem közvetlenül a műtét utáni hetekben jelentkezhet, hónapok, sőt inkább 1-2 év múlva okozhat panaszokat. Megoldása újabb műtéttel lehetséges, melynek során a tokosodást megelőző állapot visszanyerhető. A mellimplantátumot ilyenkor nem feltétlenül kell kicserélni. A tokos esetek arányát a korábbi statisztikák 10-15 %-ban adták meg. Napjainkban ezzel szemben tokműtétre csak a páciensek néhány százaléka kerül. Ez valószínűleg az érdesített felszínű mellimplantátumok utóbbi években általánossá váló használatának köszönhető.  Az anyag elmozdulása, elcsúszása tok nélkül is bekövetkezhet az első napokban. Esélye 1-2 százalék, ritkán, de előfordulhat, hogy újabb műtétet igényel. A külső szilikonfal megrepedése ritka szövődmény. Oka lehet komoly mellkasi sérülés, pl. autóbaleset. A töltőanyag ilyenkor a szövetek közé kerülhet. Ha ez sóoldat, akkor nyomtalanul felszívódik, de a szilikongél is eltávolítható, és új anyagra cserélhető. Nagyon ritkán előfordulhat a szilikonburok elrepedése spontán, külső behatás nélkül is. Elsősorban vékonyabb alkatú pácienseknél vagy aránytalanul nagy implantátum esetén, mely az azt fedő mellszövetet elvékonyítja, előfordulhat redőzöttség ( rippling). Megjelenése gyakrabban a mellek belső felső széleinél főleg előrehajló testhelyzetben észlelhető.  Kialakulását jelentős fogyás is kiválthatja. Az implantátumtól függetlenül fordulhat elő utóvérzés 2-3 %-os eséllyel. Csak a kisebb részük igényli az így képződött vérömleny műtéti kiürítését. A gyulladás esélye hasonló, és esetenként műtét nélkül is /antibiotikum, drain, stb. / gyógyítható. Ha viszont műtét szükséges az anyagot el kell távolítani majd minimum 2-3 hónap múlva  lehet visszaültetni.  Kóros hegképződés a behatolás sebében néhány százalékban fordul elő. Ezeknél gyakran csak a sebgyógyulás elhúzódóbb, a sebkörnyék pirosabb, a heg fényesebb, tömöttebb tapintatú. Ilyenkor spontán is várható javulás, esetleg a folyamat siettethető különböző krémekkel, szilikonlappal, ritkán szükséges a hegbe adott szteroid injekció, még ritkább a műtéti hegkorrekció. Érzés zavarok 4-5 %-ban fordulhatnak elő, a bimbóudvaron, vagy a környező bőrön jelentkezhet érzéketlenség, megváltozott érzés. A regeneráció legtöbbször magától bekövetkezik, de lehet hosszú, akár egy évig is eltarthat. Az esetek kb. 1%-ban az érzés nem tér vissza teljesen.